Október közepén a 8.a osztály a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren tett látogatást. Nagyon sok helyen jártunk már a „Szüleink nyomában” iskolai program keretén belül, ez megkoronázása volt az eddigi üzemlátogatásoknak.

  Sok érdekes dolgot láthattunk, kísérőnk Vetési Ádám, iskolánk egykori tanulója volt, aki most földi utaskísérőként dolgozik.

  A mentőhelikopterrel ismerkedtünk meg először, belenézhettünk és rövid előadást is hallhattunk a személyzet munkájáról. A reptéri tűzoltóság két 12000 liter űrtartalmú kocsiját is bemutatták az ott dolgozók.

  A helikoptert és a tűzoltóautókat óriási hangárokban tárolják. Ezeket a hangárokat még az orosz katonák építették, amelyekben IL 28-as és MIG harci repülők voltak.

  A toronyba is beengedtek bennünket, ahol egy jókedvű srác, a repülésirányító mesélt igen élvezetesen, de munkájába is bepillanthattunk, hiszen míg a reptéren voltunk, folyamatos fel-leszállást hajtott végre egy Wizzair  gép, úgy mondták: „touch and go”-zott.

  Majdnem három óra hosszat töltöttünk a helyszínen, ez alatt kétszer estünk át személyi ellenőrzésen, ami közben sokat nevettünk, mert még a hajunkba is beleturkáltak és a cipőnket is le kellett húznunk, hogy ellenőrizhessék.

  Miután minden érdekes dolgot megnéztünk, megérkezett Londonból a rendszeresen közlekedő járat 172 utassal. Miután ők leszálltak, felengedtek bennünket a fedélzetre, még a pilótafülkébe is bemehettünk, ahol a kapitány mesélt a munkájáról. Sokan közülünk még sohasem ültek repülőn, nagy élmény volt.

  Elképesztő volt látni a reptéren folyó munkát, a folyamatosan fölöttünk gyakorló repülőt és a repülőtér nagyságát, amely a toronyból nézve végtelennek tűnik.